A kifejezés a latin vita (élet) és az amin (nitrogéntartalmú vegyület) szavakból származik.Elfogyasztott ételeink, italaink tápanyagokat tartalmaznak, amelyeket két nagy csoportra oszthatunk: makrotápanyagokra és mikrotápanyagokra. Makrotápanyagaink az energiát biztosító zsírok, fehérjék, szénhidrátok, mikrotápanyagaink pedig az energiát nem adó vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek. A vitaminok nélkülözhetetlen (úgynevezett esszenciális) szerves vegyületek: létfontosságú szerepet töltenek be számos anyagcsere-folyamatban, immunvédekezésben, enzimek működésében, vérképzésben stb. Ezekből a vegyületekből csekély a napi szükséglet, de nélkülük nincs megfelelő életműködés, élet. Mindegyik vitaminnak megvan a saját szerepe a szervezetben, egymást nem pótolják és nem is helyettesítik. Ha közülük valamelyik is hiányzik, akkor egyes anyagcsere-folyamatok károsodnak és kóros tünetek jelentkezhetnek.

Testünk – egy-két kivételtől eltekintve – nem képes felépíteni a vitaminokat, ezért ezeket naponta a meghatározott mennyiségben biztosítanunk kell a táplálkozással. A kalciferolt (D-vitamin), a fillokinont (K-vitamin), a kobalamint (B12-vitamin) és a niacint szintetizálja a szervezet, de az előállítás mértéke nem alkalmazkodik szervezetünk aktuális vitaminszükségletéhez.

Bizonyos életkorban, terhesség, szoptatás alatt, fokozott fizikai aktivitás vagy betegség esetén megnövekszik a szervezet vitaminigénye. Elégtelen vitaminfelvételhez vezethetnek a rossz táplálkozási szokások, szélsőséges táplálkozási irányzatok, a helytelenül összeállított étrend, emésztőszervi betegségek, felszívódási zavarok. A vitaminhiány nem specifikus tünetekben mutatkozik meg, hanem például ingerültség, a koncentrálóképesség csökkenése, álmatlanság, depresszió vagy épp étvágytalanság képében. A rejtett értékküszöbök alatti vitaminhiány rövid és középtávon működésbeli zavarokhoz vezet, hosszú távon pedig betegségeket okoz.

Az egészséges embereknek ajánlott napi felvétel (Recommended Dietary Allowance; RDA) a vitaminok többségénél meghatározott, egyes vitaminoknál pedig a biztonságos felső határt is megállapították. Változatos étrendnél egészséges gyermekek és felnőttek szervezetében nem alakulhat ki vitaminhiány. Az egészségünk megtartásához étrendünk minden nap tartalmazzon húst, húsféléket, gabonaféléket, zöldség- és főzelékféléket, gyümölcsöket és megfelelő mennyiségű folyadékot. A vízben oldódó vitaminok nagyon érzékenyek, fény, hő és hosszan tartó tárolás hatására lebomlanak. A gyümölcsöket, zöldségeket és főzelékféléket lehetőleg nyersen, esetleg rövid ideig tartó párolás után fogyasszuk. Télen a mirelit termékeket vásároljunk meg.

Különböző tanulmányok támasztják alá, hogy az ajánlott napi mennyiség (RDA) teljesen elegendő. A természetes formában fogyasztott vitaminok felszívódási képessége magasabb, jobban hasznosulnak, mint a kapszula, tabletta vagy por alakú, laboratóriumban készített változatok. A vitaminokat tartalmazó élelmi anyagok még értékes rostokat, ásványi anyagokat és flavonoidokat is tartalmaznak, melyek szervezetünk regenerálódó és a betegségekkel szembeni ellenálló képességét is fokozzák.
A vitaminok különböző mennyiségben találhatók meg élelmiszereinkben, sokféle táplálékunk alkotóelemei, de nincs olyan, mely minden vitamint a szükségletnek megfelelő mennyiségben tartalmazná.

A legfontosabb ásványi anyagok és szerepük

Az ásványi anyagok közé tartozik a kálcium, a nátrium, a kálium, a magnézium és a foszfor.

A kálcium szerepet játszik a csontok és a fogak felépítésében, nélkülözhetetlen az idegrendszer működéséhez, az ingerület továbbításához, a véralvadás megfelelő létrejöttéhez és az izmok összehúzódásához. A megfelelő kalcium bevitelnek különösen gyermekkorban van nagy jelentősége, mivel a csontok felépítése ekkor történik: a végleges csonttömeg 20-25 éves korra alakul ki.

A nátrium nélkülözhetetlen a szervezet sav-bázis egyensúlyának fenntartásában, valamint részt vesz az idegsejtek közötti ingerület átvitelben és az izomműködésben is.
A magnézium a csont- és fogképzéshez szükséges, de számos enzim alkotórésze is, ezen kívül fontos szerepet játszik az ingerület átvitelben és az izom összehúzódásban. A szervezetben lévő magnézium nagy része (60%) a csontokban, míg körülbelül 30%-a az izmokban található.

A foszfor elsősorban a csontok, a fogak és a DNS alkotórésze, de nélkülözhetetlen az energiatermeléshez is.

A legfontosabb nyomelemek és szerepük a szervezetben

A legfontosabb nyomelemek a vas, a réz, a cink, a fluor, a jód és a szelén.

A vas fontos összetevője az oxigén felvételéért és a szövetekhez történő szállításáért felelős hemoglobinnak és az izomsejteknek. A réz szükséges az enzimek, a csontok, a kötőszövet és a vörösvérsejtek kialakításához. A cinknek fontos szerepe van a sejtek regenerációjában, a sebgyógyulás folyamatában és a növekedésben. A cink számos enzim alkotórésze, és szükséges a bőr egészségének fenntartásához is. A fluor fő szerepe a csontok és fogak szilárdságának biztosítása. A jód nélkülözhetetlen a magzat testi és szellemi fejlődéséhez, szerepet játszik az alapanyagcsere szabályozásában és fontos alkotórésze a pajzsmirigyhormonnak. A szelén amellett, hogy fontos enzimalkotó, antioxidáns hatása is ismert, vagyis megköti a szervezetben keletkező, káros hatású szabadgyököket.

A nem életfontosságú nyomelemek közé tartozik a molibdén, a vanádium, a bór, a kobalt és a króm. A molibdén számos fémtartalmú enzimben jelen van, legfontosabb szerepe a húgysav lebontásában résztvevő enzim működtetése. A vanádium a szénhidrát- és zsíranyagcserében, valamint a csontképzésben rendelkezik fontos biokémiai funkcióval. A bór legfontosabb funkciója, hogy részt vesz a normális körülmények között is folyamatosan zajló csontátépülés szabályozásában. A kobalt többféle oxidációs állapotban is stabil, ezért a szervezetben végbemenő redoxi folyamatokban van szerepe, valamint elengedhetetlen a B12-vitamin szintéziséhez. A króm aktívan részt vesz a szénhidrát-anyagcserében és elősegíti az inzulin hatását.